Ezer év múlva is beszélni fognak Hawking kutatásairól, de a nőket nem értette – ma lenne 79 éves

Kutatta és értette az univerzumot, de a nők jelentették számára a legnagyobb rejtélyt. Kétszer nősült, három gyermeke született, Einsteinnek csúfolták és betegsége nem akadályozta abban, hogy az egyik legnagyobb elméleti fizikus legyen – az alábbi összeállításból jobban megismerheti Stephen Hawkingot, aki ma lenne 79 éves.

Napra pontosan akkor jött a világra, mint Galileo Galilei, csak 300 évvel később  – Hawking 1942. január 8-án született. Ezt gyakran emlegette is. Halála is különleges dátumra esett, 2018. március 14-én halt meg, Albert Einstein pedig ezen a napon született 1879-ben. Einstein és Hawking is 76 éves korában hunyt el.

A teljes rejtély: a nők

A New Scientist című folyóirat egyszer megkérdezte tőle, hogy mi az ami leginkább foglalkoztatja.
„A nők. Ők teljes rejtély számomra” – fogalmazott.

Elváltak, de mindkét nőnek az életét köszönheti

Stephen Hawking magénélete viharos volt, mindkét házassága ugyanis botrányos körülmények között ért véget. Huszonegy éves korában diagnosztizálták nála a Lou Gehrig-szindrómát. (Az ismert baseballjátékos megbetegedése hívta fel először szélesebb körben a figyelmet az ALS-re, amit aztán róla neveztek el. Egyébként a profi baseball történetében Lou Gehrig 4-es számú meze volt az első visszavonultatott mez.)

Hawking orvosai azt mondták, hogy csupán néhány éve lehet hátra. Első felesége, Jane Wilde (akivel az egyetemen ismerkedett meg) rángatta ki a depresszióból, amelybe a halálos diagnózis kergette. A család és a túlélés reményét adta neki: három gyerekük született, Robert, Lucy és Tim.

Memoárjában Hawking azonban azt is felfedi, hogyan lett egyre depressziósabb Jane Wilde, miután 1979-ben megszületett harmadik gyermekük, és látta egyre reménytelenebbnek, hogy képes lehet egyedül ellátni a gyerekeket és az akkor már kerekes székhez kötött férjét.

„Félt, hogy hamarosan meghalok, és szerette volna, ha gyerekeivel együtt támaszkodhat valakire, ha én már nem leszek. Így talált rá a zenész Jonathan Jonesra, akinek szobát biztosított a lakásunkban. Elleneztem volna, de én is arra számítottam, hogy gyorsan meghalok, és úgy érzetem, kell valaki, aki felneveli a gyerekeimet, ha én már nem leszek” – írta.

„Végül nem bírtam tovább, és 1990-ben az egyik ápolónőmmel, Elaine Masonnal együtt külön lakásba költöztünk” – emlékszik vissza a tudós.

1995-ben elvette Masont feleségül, érdekesség, hogy az asszony korábban annak a mérnöknek volt a felesége, aki megalkotta a tudós számára azt a szerkezetet, amellyel az angol Hawking a külvilággal kommunikált. A géphangnak amerikai akcentusa volt.

Idővel ez a házasság is válságba került, 2007-ben elváltak. Előbb azonban a helyi rendőrség családon belüli erőszak gyanúja miatt kihallgatta a tudóst. A vád hamis volt – írja Hawking.

„Házasságunk Elaine-nel szenvedélyes és viharos volt, hullámvölgyek és hullámhegyek követték egymást, Elaine ápolói szaktudásának azonban az életemet köszönhetem.”
 

A pókerező hologram

Hawking életét többször feldolgozták, az egyik leghíresebb film a Mindenség elmélete, ami Oscar-díjat hozott Eddie Redmaynenak. A fizikus egyébként többször vállalt kisebb szerepeket, például a Star Trek: Az új nemzetékben is saját magát alakította.
 

Pusztító idegenek

A tudós úgy vélte, hogy létezhetnek földönkívüliek, de pusztító lehet ha az emberiség kapcsolatba kerül velük.

„Ha az idegenek meglátogatnának bennünket, annak kimenetele esetleg olyan lenne, mint amikor Kolumbusz partra szállt Amerikában, és ami nem végződött túl jól az őslakos amerikaiak számára” – mondta.

Hawking-sugárzás Nobel nélkül

A idő rövid története című könyvnek köszönhetően ismerte meg őt a világ. Hawking egész életében a fekete lyukakkal foglalkozott, azt állította, hogy nem teljesen fekete lyukak, ugyanis képesek sugárzást kibocsátani magukból. Ezt Hawking-sugárzásnak nevezték el.

Idén a fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeiért három tudós, a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapta a fizikai Nobel-díjat.

Martin Rees brit királyi csillagász a 89 éves Roger Penrose-t méltatva azt mondta, az oxfordi professzor indította el az általános relativitáselmélet kutatásának reneszánszát az 1960-as években, és Stephen Hawkinggal közreműködött az ősrobbanásról és a fekete lyukakról szóló bizonyítékok megerősítésében.

„Penrose és Hawking többet tett a gravitációról szerzett ismereteink elmélyítéséért, mint bárki más Einstein óta” – idézte őt az AP amerikai hírügynökség.

„Sajnos ez a díj túlságosan későn jött ahhoz, hogy Hawking is részesülhessen az elismerésben” – tette hozzá, utalva arra, hogy a Nobel-díjat posztumusz nem ítélik oda.

Hawking szavai a világűrben

Hawking földi maradványait a Tudósok Sarkában, Isaac Newton és Charles Darwin sírja között helyezték végső nyugalomra, egy olyan helyen, amelyet csak a nagy tudományos áttörést elérő elméknek tartanak fenn, és ahol a legutóbbi két temetést 1937-ben, illetve 1940-ben tartották. Newtont 1727-ben temették el a westminsteri apátságban, a közelében nyugszik 1882 óta Darwin is.

Hawking sírja fölé egy emlékkövet állítottak azzal a felirattal, hogy „Itt nyugszik az, ami halandó volt Stephen Hawkingból 1942-2018”, és a fizikus egyik leghíresebb egyenletével. Stephen Hawking szavait az űrbe, a Földhöz legközelebbi fekete lyuk irányába sugározták az Európai Űrügynökségnek a spanyolországi Cebrerosban lévő állomásáról.

Brian Cox, a Manchesteri Egyetem fizikaprofesszora „a legkiválóbbak egyikeként” jellemezte. Mint írta: még ezer év múlva is lesznek tudósok, akik Hawking sugárzásáról beszélgetnek majd, és használni fogják a fekete lyukakkal kapcsolatos alapvető eredményeit.

Az egyetlen remény, ha elhagyjuk a Földet

Hawking nem hitt abban, hogy képesek leszünk a jövőben megoldani a környezeti problémákat és az emberi konfliktusokat. Mint mondta: attól tart, hogy az evolúció során az ember génjeibe beleépült a kapzsiság és az agresszió.

„Nincs jele, hogy csökkennének a konfliktusok, és a katonai technológia fejlődésével együtt ez katasztrófához vezethet. Az emberiség egyetlen reménye, ha elhagyja a Földet, és más bolygókon él tovább” – fűzte hozzá.

Névjegy

Hawking tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel, majd Cambridge-ben folytatva kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait doktori fokozatot szerzett. Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett. 1969-ben végleg kerekesszékbe kényszerült. 1985-ben tüdőgyulladása következtében gégemetszést hajtottak végre rajta, így lehetetlenné vált számára a kommunikáció. Később kerekesszékére erősített, ujjakkal, majd a bénulás elhatalmasodása után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátor segítségével osztotta meg gondolatait másokkal. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta a munkát a Cambridge-i Egyetemen, a relativitáselmélettel és gravitációval foglalkozó csoportot vezette. A 76 éves korában hunyt el cambridge-i házában.